Az EU-ban a zöld állítások több, mint fele félrevezető vagy megalapozatlan
Vásárlásaink során gyakran találkozunk a termékek és szolgáltatások környezetbarát mivoltára utaló címkékkel vagy állításokkal, de ezen üzenetek sajnos nem mindig megbízhatóak, így könnyen félrevezethetik a környezettudatos vásárlót is. Az Európai Bizottság által 2020-ban készült tanulmány szerint a kereskedelmi/fogyasztói termékeken található környezetvédelmi állítások körülbelül fele homályosnak, félrevezetőnek, jelentős része pedig megalapozatlannak bizonyul, mely könnyen aláássa a vásárlók bizalmát.
A EU fenntarthatósági átállását ösztönző Green Deal szabályozási csomag egyik alapköve, hogy a fenntarthatósággal és környezetvédelemmel kapcsolatos információk és állítások megbízhatóak, hitelesek legyenek, valódi hozzáadott értékkel és tartalommal bírjanak. Ellenkező esetben ez a szemlélet hamar értéktelenné válik a fogyasztók és piaci szereplők számára, az átállást segítő zöld finanszírozás eszközrendszere pedig hatástalanná.
A zöld állításokkal kapcsolatos problémákon kíván segíteni az Európai Unió az erre vonatkozó új irányelv javaslattal (Green Claims Directive / Zöld Állítások Direktíva), melynek célja többek között a környezettudatos vásárlás megkönnyítése és elősegítése. Ezen irányelv kiegészítené a fogyasztóvédelemre vonatkozó meglévő uniós szabályokat (Unfair Commercial Practices Directive/ Tisztességtelen Kereskedelmi Gyakorlat Irányelv), érintetlenül hagyva ugyanakkor a jelenleg is jól szabályozott témaköröket, mint például a bio minősítés vagy az energia címke.
Tudományosan megalapozott állítások a környezeti hatásokról
Az irányelv tervezetben meghatározzák tételesen a környezetvédelmi állítások alátámasztására szolgáló értékelések tartalmi elemeit és az ezekre vonatkozó követelményeket, például, hogy a termék teljes életciklusára, vagy annak csak bizonyos szakaszaira vonatkozik-e a gyártó/márka állítása. Emellett az állításnak tudományos bizonyítékokra kell támaszkodnia, az életciklus szempontjából jelentős környezeti hatásokat és teljesítményt bemutatva, mindamellett, hogy az összes egyéb jelentős hatást is figyelembe veszi.
Ezeken felül bizonyítania kell, hogy a termék, amelyre az állítás vonatkozik, környezeti szempontból előnyösebb, mint pusztán a vonatkozó jogszabályi követelmények teljesítése, vagy az általános gyakorlat. Továbbá, az állításnak információt kell közölni arra vonatkozóan is, hogy más területre vonatkozóan jár-e negatív hatással. A teljesség kedvéért az állításnak az üvegházhatású gázok kibocsátásának ellentételezésének megbízhatóságáról is információt kell szolgáltatnia, illetve tartalmaznia kell a rendelkezésre álló elsődleges (közvetlenül mért vagy gyűjtött adatok) és másodlagos (pl.: szakirodalmi adatok) információkat[1] a környezeti hatásokról, a környezeti szempontokról és a környezeti teljesítményről.
„A fogyasztók zöld állításokat tartalmazó címkéket szemlélve gyakran találkozhatnak olyan megfogalmazással, amely azt sugallja, hogy az adott terméknek, gyártónak, vagy kereskedőnek alacsonyabb a környezeti hatása vagy környezeti szempontból jobban teljesít, mint más termékek vagy kereskedők. Az irányelv tervezet az ilyen összehasonlító állításokra vonatkozóan szintén szigorúbb követelményeket fogalmaz meg: információkkal és adatokkal kell alátámasztani az állításokat, hogy azok valóban alkalmassá váljanak az összehasonlításra és elkerüljék az alaptalan zöldre mosást” – világított rá Jenei Attila, a denkstatt Hungary ügyvezetője.
[1]Elsődleges információ: olyan információ, amelyet a kereskedő közvetlenül mér vagy gyűjt egy vagy több, a kereskedő tevékenységére nézve reprezentatív létesítményből; másodlagos információ: olyan információ, amely az elsődleges információtól eltérő forrásokon alapul, beleértve a szakirodalmi tanulmányokat, mérnöki tanulmányokat és szabadalmakat.
Transzparens információközlés a címkékkel
A tervezet jelentős hangsúlyt fektet a fogyasztók megfelelő informálására, ezt a termékhez mellékelt tájékoztatóval vagy internetes hivatkozással, QR kóddal kell majd a tervezet szerint megvalósítania a vállalatoknak.
A környezetvédelmi címkézési rendszer kapcsán a szabályozás követelményeket fogalmaz meg többek között az átlátható tulajdonosi szerkezetre, az ellenőrzési feltételekre, az ingyenesen hozzáférhető információkra, a panasz- és vitarendezési lehetőségekre, valamint a szankcionálásra. Az irányelv átültetését követően az EU-s listán közzétett jelenleg érvényes környezetvédelmi címkéket – pl. EU Ecolabel, energiahatékonysági címke – lehet majd használni az uniós piacon. A hitelesítést kizárólag független harmadik fél végezheti majd. A tagállamoknak kell majd megalkotni a címkék és állítások ellenőrzésének rendszerét, illetve kijelölni a felelős hatóságokat. A tervezet alapján a hatóságok jogosultak lesznek a kereskedő éves forgalmának 4 százalékát kitevő bírságok kiszabására.
Egyre közeledik az új fogyasztóvédelmi szabályozás
Az Európai Parlament május 11-én első olvasatban elfogadta a Bizottság által kezdeményezett irányelvmódosítás javaslatait. A Parlament javaslata szerint többek között tilos lesz a karbonsemlegességgel kapcsolatos jövőre vonatkozó állítások megfogalmazása, ha annak megvalósítása kizárólag kompenzáción pl.: „semlegesítés”, vagy „offset” programokon alapul. Tudományosan alátámasztott, objektív, számonkérhető, és reálisan végrehajtható dekarbonizáció terven (pl.: Science Based Targets) alapuló állítások azonban elfogadottak lesznek.
Az Európai Parlament és a Tanács várhatóan az úgynevezett „rendes jogalkotási eljárás” keretében fogadja el az irányelvet, amely általában legalább 18 hónapot vesz igénybe, de a 2024 második negyedévében esedékes európai parlamenti választások miatt módosulhat.
Annak érdekében, hogy a tagállamoknak elegendő idejük legyen a jogszabályi változások átültetésére, 18 hónapról 24 hónapra meghosszabbítja az átültetési időszakot. A tagállami átültetésnek az irányelv elfogadásakor meghatározott határidőig, általában két éven belül kell megtörténnie, várhatóan 2026-ig.
Ennek előkészítéséről szól a GVH 2023 nyarára tervezett részletes piaci elemzése, mellyel segíteni kívánja a hazai jogalkotókat a megfelelő tényezők és szempontok meghatározásával egy egységes állítás- és jelölésrendszer bevezetéséhez, ezzel megalapozva a vásárlói hajlandóságot befolyásoló zöld reklámüzenetekben feltüntetett jelölések és állítások valós tartalmát. Érdemes figyelemmel kísérni a folyamatot, amely a jelenlegi szabályozásnál várhatóan jóval szigorúbb követelményeket támaszt majd a termékek és szolgáltatások címkézése tekintetében.
Mit tehetnek a gyártók és a szolgáltatók?
A szigorúbb fogyasztóvédelmi szabályok következtében várhatóan nagyobb értéke lesz a valódi tartalomba csomagolt zöld állításoknak és a vállalatok hitelességen alapuló kommunikációja is új szintre emeli a piacon zajló erre irányuló zöld kommunikációs kampányokat.
Az alábbi intézkedéseket javasoljuk a terméket gyártó és szolgáltatást nyújtó vállalatok termékfejlesztő és kommunikációs csapatainak:
- A jelenleg alkalmazott zöld kommunikáció felülvizsgálata a környezetvédelmi állítások megalapozottsága szempontjából.
- A direktívának megfelelő tudományosan megalapozott vizsgálatok, felmérések elvégzése és ennek megfelelő marketingkommunikációs stratégia kialakítása.
- I. típusú környezetvédelmi címke megszerzése a harmadik fél általi tanúsítással.
- Objektív adatokon[2] alapuló III. típusú környezeti címke megszerzése.
- A klímavédelemmel kapcsolatos állítások megalapozása érdekében: Tudományosan megalapozott, reálisan végrehajtható és konkrét jövőre vonatkozó célkitűzést is tartalmazó dekarbonizációs terv elkészítése, pl. a Science Based Targets módszerével, amely hosszútávon versenyelőnyt is biztosíthat a csökkenő energia kiadásokon, és a fosszilis energiáról történő tudatos leváláson keresztül.
A szakcikkben felhasznált források:
- https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/priorities-2019-2024/european-green-deal/finance-and-green-deal_en
- https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/HTML/?uri=CELEX:52023PC0166
- https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A52021XC1229%2805%29
- https://commission.europa.eu/business-economy-euro/product-safety-and-requirements/eu-labels_en
- https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-9-2023-0201_HU.html
- https://sciencebasedtargets.org/
- https://www.gvh.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2023-as-sajtokozlemenyek/sokszor-zavarosak-a-zold-reklamuzenetek–erre-hivja-fel-a-figyelmet-a-gvh
- https://environment.ec.europa.eu/topics/circular-economy/green-claims_en
- https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/qanda_23_1693
- https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/HIS/?uri=CELEX:52022PC0143
[2] A címke megszerzése életciklus elemzéshez kötött – az MSZ EN ISO 14025:2010 szabvány szerint – nemzetközileg elfogadott, hitelesíthető módszer a környezeti hatások számszerűsítésére.
