A dekarbonizáció egyre nagyobb figyelmet kap az üzleti életben, és ezt az Európa-szerte végrehajtott klímaváltozási stratégiai projektek számában is megfigyelhetjük. A klímaváltozási célok és eredmények világos és hiteles kommunikációja érdekében elengedhetetlen a klímaváltozással kapcsolatos nyelvezet alapos ismerete.
Miért fontos ez? Egyre több olyan hír lát napvilágot, amelyben vállalatokról derül ki, hogy hamis CO2 -semleges állításokat használnak. A zöldremosás megelőzése és az állítások megfelelő használatának biztosítása érdekében közelebbről meg kell vizsgálnunk az általános fogalmakat és meghatározásokat.
Karbonsemleges, klímasemleges, ÜHG-semleges vagy nettó zéró – ez néhány a leggyakrabban használt és sajnos helytelenül is használt kifejezések közül, és bár első pillantásra nagyon hasonlóak, valójában a vállalati karbonlábnyom-csökkentési utak különböző állapotait írják le. Például a „karbonsemlegességet” gyakran felcserélhetően használják a „nettó zéróval” vagy a „klímasemlegességgel”, holott ezek alapvetően különböznek egymástól.
A „karbonsemleges” állításhoz elegendő, ha egy vállalat egyszerűen ellensúlyozza a CO2 kibocsátást karbon-kiegyenlítéssel, anélkül, hogy saját kibocsátását csökkentenie kellene. Az SBTi szerinti nettó zéró állapothoz először a vállalaton belül a Scope 1, 2 és 3-on belül (ahol releváns) mélyreható, mintegy 90 százalékos dekarbonizációra van szükség, mielőtt a fennmaradó üvegházhatásúgáz-kibocsátás (az UNFCCC/Kiotói Jegyzőkönyv szerint) semlegesíthető lenne. Ez csak egy első betekintés a különböző terminológiákba.
