A biodiverzitás csökkenésének témájával már nem csak a biológusok és a környezetvédők foglalkoznak, hanem az üzleti világot, a közvéleményt és a kormányzat legmagasabb szintjeit is elérte. Mivel a biodiverzitás globális csökkenése továbbra is rohamos ütemben folytatódik, máris egyre több szó esik a hatodik tömeges kihalásról.
A biodiverzitás csökkenése jelentős potenciális következményekkel jár az emberekre nézve. Az érintetlen ökoszisztémák fontos szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek a gazdasági tevékenységeket alapozzák meg – például a beporzást vagy a víz természetes tisztítását. A Világgazdasági Fórum számításai szerint 2020-ban a globális GDP több mint 50%-a közvetlenül a természettől, a biodiverzitástól és az ökoszisztémától függ.
A biodiverzitás megőrzése: COP15 és az EU Biodiverzitás Stratégiája
Felismerve a biodiverzitás csökkenésének megállítása és visszafordítása fontosságát, a globális kormányok 2022 decemberében Montrealban, a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény keretében tartották meg a COP15 konferenciát. A megbeszélések témája a biológiai sokféleséggel kapcsolatos globális célokról való döntés volt – egy „párizsi megállapodás a biodiverzitásról”, amelynek célja a világ ökoszisztémáinak védelme, helyreállítása és rugalmasságának biztosítása annak érdekében, hogy 2050-re megvalósuljon a természettel harmóniában élés víziója.
Az EU világviszonylatban meghatározó szerepet játszik abban, hogy a biodiverzitás a politikai napirend élére kerüljön. A biodiverzitás az EU zöld megállapodásában is szerepel, felismerve, hogy a globális felmelegedés 1,5°C-ra való korlátozása csak az érintetlen ökoszisztémák segítségével érhető el. Az EU Biodiverzitás Stratégiája kimondja, hogy 2030-ig meg kell állítani a biodiverzitás csökkenését, 2030-ban meg kell kezdeni a helyreállítását, és 2050-re az EU valamennyi ökoszisztémájának jó természetvédelmi állapotban kell lennie.
E célok elérése érdekében az uniós országok kötelesek bővíteni védett területeiket és helyreállítani a természetet. A vállalatoknak is a megoldás részévé kell válniuk. A természet helyreállítása és javítása implicit követelmény lesz e célok elérése érdekében, és teret enged a meglévő vállalati tervekkel való összehangolásnak, amelyek a természet felhasználására irányulnak a tudományos alapú célkitűzések részeként a maradék kibocsátások ellensúlyozására vagy csökkentésére.
A vállalati biodiverzitási követelmények, mint a CSRD és az EU taxonómiájának kulcsfontosságú szempontjai
A következő hónapokban a vállalati biodiverzitási követelmények gyorsan közelednek a CSRD (a vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv) és az uniós taxonómia révén. Mindkettő új biodiverzitási jelentéstételi kötelezettséget ró a vállalatokra. Ezek a követelmények várhatóan nem csak a vállalatok saját tevékenységére, hanem az upstream és downstream értékláncukra is kiterjednek majd.
Mindezek egy olyan időszakban történnek, amikor az EU keményen fellép a zöldremosás ellen, és a vállalati fenntarthatóság nagyobb átláthatóságát szorgalmazza. A biodiverzitásnak az uniós taxonómiába való felvétele várhatóan elősegíti a támogató tevékenységekbe történő befektetések ösztönzését. A CSRD-nek és a biodiverzitásra vonatkozó uniós taxonómiának még nincs végleges változata, de a meglévő tervezetek azt jelzik, hogy a fenntarthatósági jelentéstétel egyre összetettebbé válik, ha a biodiverzitásról van szó.
Tippek a vállalatok számára: Hogyan felelhetünk meg a növekvő követelményeknek és hogyan járulhatunk hozzá a biodiverzitáshoz?
Az SBTi és a TCFD klímavédelmi területen elért sikereire épülő vállalati szabványok, mint például a Természetre vonatkozó tudományosan megalapozott célkitűzések (SBTN) és a Természethez kapcsolódó pénzügyi közzétételek munkacsoportja (TNFD) is egyre inkább a középpontba kerülnek. A biodiverzitás természeténél fogva helyspecifikus – az ilyen adatok fontosak, de gyakran nem állnak a vállalatok rendelkezésére. Erre való tekintettel azt javasoljuk, hogy még akkor is időben kezdjék el az adatgyűjtést, ha a CSRD végleges közzétételi követelményei még nem állnak rendelkezésre.
Mi több, a vállalatok már most elkezdhetnek megismerkedni az SBTN és a TNFD követelménytervezetével, kezdve a lényegesség értékelésével és a biodiverzitás alapszintű átvilágításával. Így könnyebb a vállalat számára releváns biodiverzitás szempontjainak meghatározása mind a témák, mind a helyszínek tekintetében. Mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy a biodiverzitás helyspecifikus jellege miatt nehezen találhatók egyformán alkalmazható megoldások. Minden vállalatnak sajátos környezetéhez kell igazítania elemzéseit és intézkedéseit.
