Veszélyes épületanyag felmérés

Az 1990-es évek előtt épült ingatlanok akvizíciója, felújítási vagy átalakítási munkáinak megkezdése előtt fontos elvégezni a veszélyes épületanyag felmérést annak érdekében, hogy a bontási/felújítási munkák során a veszélyes épületanyagokból eredő környezeti, humánegészségügyi és pénzügyi kockázatok azonosíthatók, az ezekből eredő költségek, valamint a szükséges környezet- és egészségvédelemi intézkedések meghatározhatók legyenek.

Épület felújítás vagy bontás előtti audit (pre demolition audit) során a veszélyes épületanyag felmérés helyszíni szemlével, akkreditált mintavétellel, és a minták akkreditált laboratóriumban történő vizsgálatával történik.

 

A környezetre és emberi egészségre veszélyt jelentő épületanyagnak tekinthető többek között az azbeszt, ólomtartalmú festékek, poliklórozott bifenilek (PCB), sugárzó építőanyagok, egyebek (pl. krómozott réz-arzenáttal kezelt faanyagok, káros gombák).

Milyen előnyökkel jár a veszélyes épületanyag felmérés igénybevétele?
  • környezeti és humánegészségügyi kockázatok azonosítása
  • bontásra és hulladékgazdálkodásra vonatkozó költségek meghatározása
  • bontás során betartandó környezetvédelmi és egészségvédelmi előírások meghatározása
  • vállalat jó hírnevének védelme.

Azbeszt

Az azbeszt széleskörű ipari felhasználása a XX. század elején kezdődött Magyarországon. Széleskörű felhasználását kitűnő hő- és tűzálló, savakkal szemben ellenálló, valamint elektromos szigetelő tulajdonságainak köszönheti. Legnagyobb mennyiségben azbesztcement gyártásban (sík- és hullámpala, vízvezeték csövek, burkoló- és szigetelőanyagok) használták fel, azonban kisebb mennyiségben szórt azbeszt formájában is alkalmazták. 

 

Az azbeszt egy súlyosan fibrogén és rákkeltő anyag, belélegezve és a tüdőbe kerülve visszafordíthatatlan szövetburjánzást okoz, melynek következtében azbesztózis és tüdőrák alakulhat ki. 

 

Az azbeszttartalmú anyagok bontása, valamit veszélyes hulladékként történő kezelése jogszabály által szabályozott. Bontási munkák megkezdése előtt, azbeszttartalmú anyagok gyanúja esetén helyszíni bejárás, akkreditált anyagmintavétel, az azbeszttartalom és típus akkreditált laboratóriumban történő meghatározása szükséges.

 

A helyszíni bejárás és a laboratóriumi eredmények tekintetében becsülhető az azbeszttartalmú anyagok típusa és mennyisége, amely alapján meghatározható a bontás módja, valamint a bontás során betartandó általános biztonsági előírások és a hulladékkezelés szabályai.

Ólom tartalmú festékek

Az 1980-as évek előtt Magyarországon az ólmot széles körűen használták festékek és felületkezelő anyagok alkotóelemeként. Az ólomtartalmú festékeket (mínium) nagy mennyiségben használták a fémszerkezeti elemek korrózióvédelmére, ugyanis az ólom pigmentek reagálnak a fémmel, amelynek felületén védőréteget alakítanak ki. 

 

Az ólomtartalmú festékek mindaddig nem jelentenek egészségügyi kockázatot, amíg valamilyen mechanikai hatás nem éri őket. Mechanikai hatás, sérülés, vagy elöregedés hatására a festék megrepedezik, lepereg, leválik, és ólompor jut a levegőbe, amely lenyelve és belélegezve is mérgező. Toxikusságára tekintettel épület bontás vagy átalakítás során az ólomtartalmú festékek azonosítása elengedhetetlen. Az ólom tartalomról kizárólag akkreditált laboratóriumi vizsgálatokkal lehet megbizonyosodni.

Poliklórozott bifenilek (PCB)

A poliklórozott bifenileket jó elektromos szigetelő tulajdonságuk miatt széles körben alkalmazták hidraulikus rendszerekben, hőátadó folyadékként, kenőanyagokként és festékekben. Magyarországon a PCB-k legnagyobb mennyiségű felhasználása az olajos transzformátorokban és kondenzátorokban történt, melyeket jellemzően az 1970-1990-es évek között gyártottak. A PCB vegyületek emberi szervezetre toxikusak, mutagének és reprotoxikus, szivárgás esetén a környezetbe jutva elszennyezhetik a talajt és felszín alatti vizeket. 

 

A PCB tartalmú berendezések azonosítása, megtisztítása, valamint a PCB tartalmú olajok ártalmatlanítása jelenleg már jogszabályi szinten szabályozott.

Radon sugárzás

Jellemzően salak feltöltések, szigetelésre használt salakok, salakbetonok jelenléte esetén vizsgálandó. Kohósalakot alacsony sűrűsége és közepesen jó szigetelő tulajdonsága miatt az 1990-es évek előtt gyakran használtak fel épületanyagként (pl. födém szigetelés, falazóelem). A salak radioaktív sugárzása miatt emberi egészségre ártalmas. A salak azonosítása helyszíni bejárás során történik, a radioaktív sugárzás mértékének meghatározása gamma-dózisteljesítmény mérésekkel történik.

Szívesen támogatjuk a folyamatok különböző szakaszaiban, és megtaláljuk a vállalatának megfelelő stratégiát!

Kapcsolatfelvétel

Töltse ki az alábbi űrlapot, és csapatunk örömmel segít kérdései, észrevételei kapcsán.

Köszönjük üzenetét! Hamarosan válaszolunk Önnek.