A 2014/95/EU direktíva (NFRD, Non-Financial Reporting Directive) és a Számviteli törvény III. Fejezet, 95/C. §-a alapján hazánkban 2018-tól bizonyos szervezeteknek üzleti jelentéseikben nem pénzügyi jellegű adataikról is be kell számolniuk, az alábbi tartalommal:
Minden vállalatnak alábbi 3 feltétel együttes megléte esetén:
Az NFRD hatálya alá eső vállalatok jelenlegi körét (kb. 11500 uniós vállalatot) érintő kötelező jelentési kötelezettségek az Unió 2050-es klímasemleges célját szolgálják és az európai gazdaság általános értelemben vett fenntarthatóságához járulnak hozzá azzal, hogy segítik, hogy az unión belüli pénzáramok a fenntartatóbb cégek felé irányuljanak.
Az NFRD rendeletet a tervek szerint a közeli jövőben felváltja a most kidolgozás alatt lévő CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) rendelet, amely alapján 2024-től már egységesített EU-s jelentési sztenderd alapján kell beszámolni a vállalatok bővülő körének (már a tőzsdéken jegyzett kis- és középvállalatokaz is érinteni fogja), várhatóan kb. 50 ezer uniós vállalatnak. Az új elvárások alapján ezeket a beszámolókat kötelezően auditáltatni kell majd harmadik, független féllel, valamint digitálisan hozzáférhetővé kell tenni őket. Így még hitelesebb, egységesebb, összehasonlítható jelentések fognak készülni.
Mivel a kötelezettség várhatóan már a 2024-as pénzügyi évet érinti, érdemes minél hamarabb megkezdeni azon belső rendszerek kidolgozását, amely alapján könnyen összeállítható lesz majd az elvárásoknak megfelelő jelentés, hiszen 2024-ben már a vállalatnak rendelkeznie kell a jelentéshez szükséges adatokkal a megkívánt részletességgel.
A mindenkori EU-iránymutatások alapján, a vállalattal közösen fogalmazzuk meg a bemutatandó információkat, teljesítménymutatókat. A denkstatt támogatást nyújt a jelentési kötelezettség (nem pénzügyi információkról való jelentéstétel) felméréséhez, valamint a tartalom kidolgozásához is.
Az EU azon célrendszerén belül, amely a pénzügyek fenntarthatóbbá tételét célozza, kidolgozta a fenntartható tevékenységek egységes osztályozási rendszerét, az ún. EU taxonómiát is, amely 2020 közepe óta hatályos. Az erre vonatkozó rendelet előírja, hogy a pénzpiaci szereplőknek és az NFRD hatálya alá eső vállalatoknak kötelező megadniuk, hogy tevékenységeik milyen módon és mértékben kapcsolódnak a taxonómia technikai vizsgálati kritériumai szerint környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekhez.
Az érintett vállalatoknak időben fel kell készülniük a Taxonómiarendeletből adódó jelentési kötelezettségeikre – ezekről és kapcsolódó szolgáltatásainkról részletes leírást itt találja.
Magyarországon így mintegy 60 szakértő támogatja majd a vállalatokat a környezetvédelemmel, fenntarthatósággal és a klímaváltozással kapcsolatos kérdések teljes körű kezelésében.
Március 19-én az Európai Parlament jogi bizottsága (EP JURI) megszavazta a vállalati fenntarthatósági átvilágításra vonatkozó ún. CSDDD irányelv-tervezetet.
2023 decemberében előzetes megállapodást ért el az Európai Parlament és a Tanács a CSDDD irányelv-tervezet rendelkezéseiről. Az uniós irányelv célja a munkafeltételek javítása a vállalati értékláncok mentén azáltal, hogy felelősséget ró a vállalatokra az emberi jogokra gyakorolt jelenlegi és potenciális negatív hatások kapcsán.
Töltse ki az űrlapot, hogy értesüljön szakmai eseményeinkről, online előadásainkról és iparági híreinkről.
Töltse ki az alábbi űrlapot, és csapatunk örömmel segít kérdései, észrevételei kapcsán.