FAQ
Gyakran ismételt kérdések a fenntarthatósági stratégiáról
Hogyan segít egy vállalkozásnak a fenntarthatósági stratégia?
Minél jobban ismeri erősségeit és gyengeségeit, annál jobban tud reagálni és felkészülni. Ami általában igaz az üzleti stratégiára, az a fenntarthatósági stratégiára is érvényes. Az erősségek és gyengeségek kezelése érdekében érdemes érdeklődni a legfontosabb érdekelt felek vélt fenntarthatósági teljesítményéről, kutatni a versenytársak teljesítményét, értékelni saját fenntarthatósági érettségünket, és független minősítést kérni. Ezen elemzés alapján nyilvánvalóvá válnak a fejlesztendő lehetőségek és a kezelendő kockázatok, szilárd alapok mentén történhet a stratégia megvalósítása. Strukturális keretként segít, ha van egy kész lényegességi értékelés és jól meghatározott lényeges témák.
Mi az a lényegességi elemzés?
A lényegességi elemzés minden fenntarthatósági menedzsment magját képezi, és a jelentéstétel során tárgyalt valamennyi téma alapját képezi. Meghatározza, hogy mely környezeti, társadalmi és etikai témákra kell összpontosítani. Így a menedzsment erőforrásai célzottan és hatékonyan használhatók fel. Az általános jelentéstételi szabványok és a jogi követelmények szakmai lényegességi elemzésen alapulnak.
Mi a fő különbség az üzleti stratégiafejlesztés és a fenntarthatósági stratégiafejlesztés között?
Ideális esetben csak egyetlen olyan üzleti stratégia létezik, amely mélyen megvalósítja a fenntarthatósági megfontolásokat, például a bolygónk határait és a társadalmi kohéziót. A gyakorlatban azonban az üzleti stratégiák gyakran rövid és középtávú pénzügyi teljesítményszámokra korlátozzák a nézőpontjukat. A fenntarthatósági stratégia a jelenlegi üzleti modellek holisztikus értékelésével és a szükséges alternatívák bemutatásával tölti ki ezt a hiányt. Ez magában foglalja a perspektíva hosszú távú kiterjesztését, beleértve a teljes up- és downstream értékláncot, a külső érdekelt felek szempontjainak értékelését, a környezeti és társadalmi hatások figyelembevételét, valamint az értékteremtés és értékmegőrzés nem pénzügyi szempontjainak – mint például a kockázatcsökkentés, a márka és a munkáltatói hírnév vagy a globális piaci dinamikától való függetlenség – beépítését.
Mi a legfontosabb paradigmaváltás a GRI és a CSRD között?
Az EFRAG a GRI legtöbb gondolatát átvette a CSRD ESRS-tervezetében. A CSRD azonban mindenhol kettős lényegességet ágyaz meg – ami hatással van a fenntarthatósági stratégia kidolgozására. Nem csak arra összpontosít, hogy mi a legjobb a társadalom és a bolygó számára, hanem arra is, hogy milyen kockázatokkal és esélyekkel szembesülnek a vállalkozások a fenntarthatósággal kapcsolatos trendek révén. A szervezeteknek most már nemcsak a stratégia, hanem az irányítás, a döntéshozatal és a teljesítményértékelés szempontjából is be kell számolniuk az üzleti teljesítmény és a fenntarthatósági teljesítmény közötti összefüggésekről. Emellett szükség van egy aggregált fenntarthatósági menedzsment perspektívára, valamint minden egyes konkrét lényegességi téma mérlegelésére is.
Mi a helyes megjelölés a lényegességi mátrix tengelyein?
Nincs egyetlen helyes megközelítés, ez inkább a vállalat által használt jelentési szabványtól függ. A GRI szabvány például két dimenziót javasol:
- gazdasági, környezeti és társadalmi hatások (inside-out, azaz a jelentést
készítő szervezet gazdaságra, környezetre és társadalomra gyakorolt hatása) - az érdekeltek fontossága
A CSRD / ESRS tervezetek szintén két dimenziót tartalmaznak, de a második dimenzió eltér:
- fenntarthatósági hatás (szintén inside-out, mint a GRI)
- pénzügyi hatás (a vállalati értékre, az üzleti modellre, a stratégiára, a célok elérésére és az értékteremtésre
vonatkozó lényeges kockázatok és lehetőségek)
A GRI, a CSRD és más keretrendszerek azonban mindhárom dimenzió használatát támogatják:
- Fenntarthatósági hatás
- Pénzügyi hatás
- Az érdekeltek hozzájárulása (GRI mint saját dimenzió, CSRD a másik két dimenzió kiterjesztésére és érvényesítésére)
