Összefoglaljuk a visszaélések bejelentésével kapcsolatos új jogszabály, a Panasztörvény legfontosabb pontjait.
2023 július 25-től hatályos a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. Törvény, ami a magánszektorra is vonatkozik. Az alábbiakban bemutatjuk az EU irányelvre épülő törvény részleteit, a vállalati visszaélések példáit, illetve a visszaélések bejelentésének érintettségét.
Az új jogszabály a korábbi a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvényt váltja fel. Az új szabályozás abban jelent újdonságot, hogy – a korábbihoz képest – kötelezővé teszi a vállalati visszaélés bejelentési rendszer létrehozását. A rendszer helyes működése megalapozza a nagyvállalatok számára 2026-tól kötelező CSRD fenntarthatósági jelentés korrupció- és pénzügyi visszaélésekkel kapcsolatos közzétételt.
A jogszabályi kötelezettség mellett a szervezet fenntartható üzleti működését is lényegesen befolyásolhatja az új Panasztörvény. Az ESG vállalatirányítási (governance) és társadalmi (social) pillérét érintő visszaélésekkel mindenképp célszerű a vállalati döntéshozóknak foglalkozniuk, hiszen jelentős pénzügyi és üzleti kockázatokkal járhat ezek elhanyagolása, elbagatellizálása.
A vállalati visszaélések az üzleti működés számos szemmel látható és rejtett tevékenységében fellelhetőek. A munkavállalói jogok sértése, a diszkriminatív viselkedés, a tisztességes munkakörülmények nem megteremtése, az ellátási láncra is kiterjedő kérdéses beszerzési tenderek, a szervezeten belüli és kívüli korrupciós ügyek jellemzően a vezetői szerepvállalás és a transzparens szervezeti kultúra hiányából erednek.
A vállalatirányítás minősége is jelentősen meghatározza a visszaélések bejelentésének létjogosultságát. Mennyire van megteremtve a szervezeti bejelentések lehetősége? Mennyire merik felvállalni a munkatársak a bejelentéseket és azok következményeit? Mennyire marad „védett” a bejelentő személy?
Az értelmesen kialakított és alkalmazott antikorrupciós és bejelentési rendszer egyértelműen javuló tendenciát eredményezhet a vállalat működésében: segít megelőzni a nagyobb károkat, növeli a vállalaton belüli és kívüli bizalmat és hitelességet, támogatja a tisztességes és gördülékeny vállalati működést.
Az EU irányelvre épülő törvény az alábbiak szerint érinti a vállalatokat
Minden 50 fő felett foglalkoztató vállalkozásnak, vagy létszámtól függetlenül minden, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról 2017. évi LIII. törvény alá tartozónak belső visszaélés-bejelentési rendszert kell létrehozni.
A visszaélés-bejelentési rendszert pártatlan személy, szervezeti egység vagy megbízott külső szervezet is működtetheti.
A belső visszaélés-bejelentési rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.
Kötelezettségek
- A bejelentések visszakereshető rögzítése
- legfeljebb 30 napon belüli kivizsgálása,
- visszajelzés adása,
- a bejelentő jogi tájékoztatása,
- szigorú adatkezelés,
- a bejelentő és a bejelentésben érintett személy személyazonosságának védelme,
- a bejelentésben érintett személy tájékoztatása,
- tisztességes eljárás biztosítása, és
- jogi képviselő bevonás lehetősége.
A bejelentőt különös védelem illeti meg egy sor számára hátrányos intézkedéssel szemben (pl.: felfüggesztés, lefokozás), még akkor is, ha egyébként jogszerűek lennének az adott hátrányos intézkedések.
A szabályok teljesítésének határideje
- 2023. július 25-től a 250 fő feletti nagyvállalatoknak;
- 2023. december 17-től a 50-249 fő közötti középvállalkozásoknak, akik összefoghatnak más hasonló méretű vállalatokkal, közösen kialakíthatják és működtethetik a bejelentési rendszert.
- 50 fő alatti kis-, és mikrovállalkozásoknak nem kötelező a bejelentési rendszer kiépítése, csak bizonyos, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról 2017. évi LIII. törvény alá tartozó szektorokban.
- A törvény szerint jelenleg nincs bírság vagy büntetés. Az adatkezelésben és az adatvédelmi politika hiányában léphet fel kockázat, ezt pénzbírsággal is büntetik a hatóságok.
Ki tehet jelentést?
- Munkavállalók
- Korábbi munkavállalók
- Gyakornokok
- Önkéntesek
- A management, illetve a board tagjai
- Az üzleti partnerek
- Korábbi szerződéses partnerek
Mit lehet jelenteni?
- Illegális, vagy annak tűnő tevékenységet
- Visszaéléseket
- Belső szabályok megsértését
