A vállalati fenntarthatósági jelentéstételről szóló irányelv (CSRD) nem csak az eddigieknél részletesebb beszámolási követelményeket jelent, hanem iránytűként is szolgál az üzleti modellek fenntarthatóság irányába történő átalakításához, és akár jelentősen beavatkozhat a szervezeti struktúrába. Követelményeket támaszt az érintett vállalatok irányítási rendszereivel, valamint az ESG-folyamatok irányításával és a KPI-okkal szemben.
Számos, a CSRD-szerinti jelentéstételre kötelezett vállalat szembesül azzal a kihívással, hogy a követelményeknek való megfelelés érdekében át kell alakítaniuk, szükség szerint bővíteniük kell szabályozásaikat, és amennyiben van, irányítási rendszereiket, pl. az ISO 14001 vagy EMAS szerinti környezetirányítási rendszerüket, új eljárások bevezetésével, illetve a közös területeket érintő eljárások integrálásával. 2024 februártól az ISO irányítási rendszerszabványok erőteljesebb fellépéssel igazodnak a zöld átállást szorgalmazó törekvésekhez: az éghajlatváltozás és az azzal kapcsolatos negatív hatások kezelése hangsúlyosabban jelenik meg az ISO 9001, 14001, 45001, 50001 szabványok két témakörében:
4.1. A szervezet és környezetének megértése,
4.2. Az érdekelt felek szükségleteinek és elvárásainak megértése.
A vállalat életében ez azt jelenti, hogy a soron következő felügyeleti vagy tanúsító auditra meg kell vizsgálnia, hogyan tudja beépíteni a szabványelemek közé a klímaváltozás hatásait.
Tehát:
- a szervezet környezetének vizsgálatakor azonosítani kell a klímaváltozással kapcsolatos szempontokat, körülményeket, jogszabályokat
- az érdekelt felek elvárásainak azonosításakor az éghajlatváltozással kapcsolatos területeket meg kell vizsgálni.
A fenti felülvizsgálatok pedig jelentős kockázat esetén célokat, feladatokat generálhatnak. Mivel a szabványok nem új kiadással jelennek meg, ezért egy vállalat auditját követően nem kell új tanúsítványt kiállítani.
Cikkünkben részletesebben megmutatjuk, hogy vállalata miként teremthet hozzáadott értéket a CSRD-nak való megfelelési folyamatból, és hogyan bővítheti ki hatékonyan a meglévő irányítási rendszereit az új fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségek keretein belül.
Háttérinformációk: Miért a CSRD és a KIR?
Ahhoz, hogy kihasználhassa a környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és a CSRD közötti szinergiákat, fontos, hogy először is megértse mindkettő célját. Az ISO 14001 szabványnak vagy az EMAS rendeletnek megfelelő környezetirányitási rendszer segít egy szervezetnek javítani környezeti teljesítményét és csökkenteni a negatív hatásokat, illetve megteremti az alapot a környezetvédelmi célok kitűzéséhez, valamint a környezetvédelmi területre vonatkozó jogi követelmények megfelelő intézkedésekkel történő teljesítéséhez.
Az ESRS-szabványok a fenntarthatósággal kapcsolatos információkra vonatkozó uniós jelentéstételi szabványok, amelyek új szintre emelik a fenntarthatósági jelentéstételt. Tudjon meg többet az ESRS-ről!
A CSRD egy uniós irányelv, amely a vállalatok és fenntarthatósági teljesítményük átláthatóságát, átalakítását és összehasonlíthatóságát szolgálja. Emellett új mércét állít fel a fenntarthatósági jelentéstétel számára. A kettős lényegességi elemzés eredménye rámutat, hogy a vállalatnak milyen témákkal kell részletesen foglalkoznia: a CSRD-nak való megfelelés érdekében a vállalat meghatározza a fenntarthatósági stratégiája fő pillérjeit és jelentése egyedi fókusztémáit.
Átfedések: Környezetirányítás az ISO 14001, az EMAS és a CSRD kritériumai szerint
A CSRD-elvárások számos ponton átfedésben vannak az ISO 14001 környezetközpontú irányítási rendszerre vonatkozó követelményekkel. Ez látható például az ESRS 2 szerinti új jelentéstételi struktúra és az ISO 14001 követelményeinek összehasonlításával, amelyet az alábbiakban az ESRS E1 Éghajlatváltozás sztenderd példáján keresztül mutatunk be.
![](https://denkstatt.hu/wp-content/uploads/2024/02/csrd-esrs-ums-iso-denkstatt_hun_0313.jpg)
Az átfedések azt mutatják, hogy az ISO 14001 vagy az EMAS szerinti környezetvédelmi irányítási rendszer ideális alapja lehet a CSRD ESG-követelményeinek teljesítéséhez, bár nem előfeltétele annak. A környezetközpontú irányítási rendszer lefedi a CSRD jelentős részét, így elkerülhető a párhuzamos rendszerek felállítása.
Például egyes környezetvédelmi ESRS-adatpontokat lefedhet egy már meglévő, az ISO 14001 szabványnak megfelelő KPI. Általában a vállalat rendszerének részeként egy intézkedési csomag / akcióterv is kidolgozásra kerül, amelyet be lehet építeni a CSRD-megfelelés ütemtervébe. A meglévő vállalatirányítási struktúrák is megfelelő kiindulópontként szolgálnak a CSRD által elvárt vállalatirányítási kötelezettségek teljesítéséhez.
3 lépés: Hogyan használjuk a KIR-t a CSRD végrehajtásához?
Belső elkötelezettség
A CSRD végrehajtásához elengedhetetlen feltétel a vállalati kultúra, a vállalatvezetés elkötelezettsége a környezetvédelem és fenntarthatóság iránt. A KIR-rel, a CSRD-val, és fenntarthatósággal kapcsolatos feladatok gyakran különböző területeken jelennek meg a vállalati struktúrában, ezért az első fontos lépés az osztályok/területek közötti együttműködés kezdeményezése, megteremtése.
GAP analízis
A felelős személyeknek ezután fel kell tenniük a kérdést, hogy a CSRD mely követelményei vonatkoznak a vállalatra. A közös hiányelemzés megmutatja, hogy a meglévő környezetvédelmi irányítási rendszer mely szempontoknak felel meg, és hol vannak hiányosságok.
Ütemterv
A hiányosságok megszüntetése érdekében megfelelő intézkedéseket és mérföldköveket tartalmazó ütemterv készül. Ez szisztematikusan bővíti a vállalkozása környezetirányítási rendszerének meglévő ellenőrzési területeit, struktúráit a CSRD-nak való megfeleléshez vezető úton.
A KIR és a CSRD-kötelezettségek összehangolásának 5 előnye
A KIR és a CSRD ütemtervének összevonása számos szinergiát és előnyt eredményez.
1
2
3
A fenntarthatóság, a környezetvédelem és az energiagazdálkodás összehangolása azt jelenti, hogy a követelmények teljes portfóliója hatékonyan teljesíthető.
A környezetirányítás fokozatosan a CSRD-nak való megfelelés eszközévé válik. Az új jelentéstételi kötelezettség követelményei ennek megfelelően rögzíthetők a folyamatokban.
Az egységes irányítási struktúrák és a közös dokumentáció megkönnyíti a vállalatirányítást.
4
5
A két témakör eszközei és módszerei összehangolhatók és egymással együtt használhatók, például: a CSRD kettős lényegességi elemzés is kitér a KIR-ben használatos szervezet és környezetének elemzésére, valamint a vállalat érdekelt feleire és elvárásaikra.
Az adatgyűjtési és jelentéstételi struktúrák egységesítése mindkét követelményterületre vonatkozóan csökkenti a komplexitást és biztosítja a hatékonyságot.
Következtetés CSRD és KIR: Mit tanácsolunk a vállalatoknak?
Ha már rendelkezik környezetközpontú irányítási rendszerrel
Használja a meglévő irányítási rendszereit, struktúráit és folyamatait a CSRD-nak való sikeres megfeleléshez és eljárási szempontból történő kezeléséhez. Ezek szilárd alapot képeznek az ESRS-megfeleléshez. A kettős lényegességi elemzés elvégzésébe vonja be az illetékes területeket és a környezetvédelmi vezetést.
Ha még nem rendelkezik környezetközpontú irányítási rendszerrel
Azoknak a vállalatoknak, amelyek még nem rendelkeznek környezetközpontú irányítási rendszerrel, azt tanácsoljuk, hogy a CSRD-nak való megfelelés részeként alakítsanak ki egy KIR szemléletű vállalatirányítási folyamatot. Amennyiben a vállalat célul tűzi ki a környezeti teljesítmény folyamatos javítását, a gyakorlatban ezt a fejlődést leginkább a KIR működtetésével érheti el. Abban az esetben, ha a vállalat a kiépített KIR vagy EMAS rendszereket tanúsíttatja/hitelesítteti, az nemcsak a fenntarthatósági jelentésben, hanem a beszállítói értékelések során is előnyöket jelent.