2023 decemberében előzetes megállapodást ért el az Európai Parlament és a Tanács a CSDDD irányelv-tervezet rendelkezéseiről. Az uniós irányelv célja a munkafeltételek javítása a vállalati értékláncok mentén azáltal, hogy felelősséget ró a vállalatokra az emberi jogokra gyakorolt jelenlegi és potenciális negatív hatások kapcsán. Míg elsősorban a vállalatokat érintő társadalmi fenntarthatósági kérdésekre biztosít szabályozást, az uniós jogalkotási javaslat további célja a negatív környezeti hatások korlátozása és a nemzetközi klímacélok előmozdítása.
Az irányelv-tervezet tehát holisztikus megközelítést alkalmaz, elismerve, hogy a fenntarthatóság több szakterületet érint, illetve a társadalmi és környezeti jólét összefügg egymással. A CSDDD irányelv-tervezetben meghatározott kötelezettségek a vállalatok saját és leányvállalataik működésére, valamint beszállítóikra és üzleti partnereikre vonatkoznak.
Mit jelent a CSDDD?
CSR, CSRD, és most a CSDDD. Az elmúlt években számos rövidítés jelent meg a fenntarthatósági témakörben. „Európai ellátási láncokról szóló jogszabályként”-ként is utalnak rá, a CSDDD azonban konkrétan “a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról” szóló irányelv-tervezet rövidítése. Gyakori rövidítései a „CSDDD” vagy „CS3D”.
Az irányelv kidolgozásának folyamata hosszú ideje tart, bizonytalanságot okozva ezáltal a vállalatok körében. Az átmeneti megállapodás fényében immár rendelkezésre állnak konkrét szabályozási tervek. A javaslat politikailag megosztó jellege és hordereje miatt 2024 februárjában azonban egyelőre nem sikerült annak tanácsi elfogadása. Az európai uniós társjogalkotók várhatóan folytatni fogják a tárgyalásokat és az álláspontok közelítését, amely a jelenleg tervezett rendelkezések módosulását is eredményezheti. Íme a legfontosabb szabályozási tervek.
A CSDDD hatálya
Kötelezetti kör
- A CSDDD hatálya alá tartoznak majd a több, mint 500 főt foglalkoztató és legalább 150 millió eurós forgalmat bonyolító európai vállalatok.
- A 250-nél több alkalmazottal és 40 millió eurót meghaladó nettó árbevétellel rendelkező vállalatok akkor lesznek kötelesek megfelelni a követelményeknek, ha legalább 20 millió eurót termelnek egy magas kockázatú ágazatban. Ezek közé tartoznak a következők:
- Textil vagy lábbeli gyártása vagy nagykereskedelme;
- Élelmiszer gyártása vagy nagykereskedelme;
- Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat;
- Ásványi nyersanyagok kitermelése és nagykereskedelme.
- Az EU-n kívüli vállalatoknak akkor kell megfelelniük, ha a CSDDD hatálybalépését követő három évben 300 millió eurót meghaladó nettó árbevételt érnek el az EU-ban.
- A pénzügyi szektor egyelőre nem tartozik a CSDDD hatálya alá. Tervben van azonban egy felülvizsgálati záradék, amely lehetővé tenné, hogy a jövőben az ágazatot is bevonják.
A várható jogszabályi kötelezettségek
A vállalatoknak szociális és környezetvédelmi követelményeknek egyaránt meg kell majd felelniük.
- A vállalatoknak azonosítaniuk kell majd az emberi jogokra és a környezetre gyakorolt tényleges vagy potenciális negatív hatásokat. Ezt követően, e hatások megelőzése vagy mérséklése érdekében intézkedéseket kell kidolgozniuk és végrehajtaniuk, amelyek hatékonyságát nyomon kell követni.
- Kötelező az átvilágítási rendszer kiépítése a vállalati politikában és irányítási rendszerekben. A vállalatoknak nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenniük az átvilágítással kapcsolatos kötelezettségek betartására vonatkozó átlátható információkat.
- A párizsi megállapodás céljainak elérése érdekében vállalati klímatervet kell kidolgozni arra vonatkozóan, hogy üzleti modelljük és stratégiájuk összeegyeztethető legyen a párizsi megállapodással.
- Az irányelv az átvilágítási folyamat részeként megköveteli az érdekelt felek érdemi bevonását is.
A jogsértések következményei
A CSDDD hatálya alá tartozó és a követelményeket nem teljesítő vállalatok esetében szankciók lépnek majd életbe. A bírságok a vállalatok globális nettó árbevételének 5%-át is elérhetik, továbbá polgári peres eljárás is alkalmazható lesz. Azok az érintett magánszemélyek vagy felek (beleértve a szakszervezeteket és a nem kormányzati szervezeteket is), akiknek kárt okoz az, hogy egy vállalat nem tartja be a megfelelő átvilágítási eljárásokat, öt éven belül kártérítési igényt érvényesíthetnek a bíróságon.
Az ún. upstream és részben a downstream üzleti partnerek is érintettek, és meg kell felelniük a kritériumoknak. Ha nem tudják teljesíteni a követelményeket és az érintett negatív hatások nem kerülhetők el, adott esetben fel kell bontani a szerződéseket és meg kell szüntetni a partneri együttműködést.
A CSRD és a CSDDD eltérései és hasonlóságai
A CSDDD könnyen összetéveszthető a CSRD-vel és az ESRS szabványcsomaggal. Az ún. vállalati fenntarthatósági jelentéstételről szóló irányelv, a CSRD, a fenntarthatósági jelentéstétel európai szabványai (ESRS) szerint határozza meg a fenntarthatósági jelentéstétellel kapcsolatos kötelezettségeket, míg a CSDDD az értékláncok vállalati folyamataival és tevékenységeivel foglalkozik.
A két irányelv azonban szorosan kapcsolódik majd egymáshoz, mivel mindkettő része az EU Zöld Megállapodásának, amelynek célja a környezetbarát üzleti fejlődés elősegítése és a fenntartható gazdasági rendszerhez való hozzájárulás. A CSRD rendelkezései megkövetelik a vállalatoktól, hogy az információgyűjtésre vonatkozó eljárási folyamatokat hozzanak létre, a jogszerű jelentések elkészítése érdekében. Ez kapcsolódik a CSDDD irányelv-tervezetben felvázolt átvilágítási kötelezettséghez, amelynek célja a káros hatások azonosítása. Továbbá az érdekelt felek közötti konzultáció és a konstruktív párbeszéd is szerepel mind a CSRD-ben, mind a CSDDD tervezetben.
Források: