A Global Reporting Initiative (GRI) megújult, fenntarthatósági jelentésre vonatkozó egyetemes szabványainak célja, hogy a befektetők több információt kapjanak az emberi jogokkal, valamint a vállalatok környezetre és társadalomra gyakorolt hatásának általános átláthatóságával és irányításával kapcsolatban.
A fenntarthatósági jelentéstétel alapja, hogy a szervezetek azonosítani tudják a gazdaságra, a környezetre és az emberekre gyakorolt hatásukat, és rangsorolják, majd átlátható módon kommunikálhassák azokat.
Mik a GRI-szabványok?
A GRI (Global Reporting Initiative) szabványok egymással összefüggő szabványok moduláris rendszere, amelyek a fenntarthatósági jelentéstétel világszerte és Magyarországon is legszélesebb körben használt keretét alkotják. A szabványok lehetővé teszik bármely szervezet számára – legyen az nagy vagy kicsi, magán- vagy közszféra -, hogy összehasonlítható és hiteles módon megértse és kommunikálja a gazdaságra, a környezetre és az emberekre gyakorolt hatását, ezáltal növelve a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulásának átláthatóságát. A jelentéskészítő vállalatokon kívül a szabványok számos más érdekelt fél – köztük a befektetők, a politikai döntéshozók, a tőkepiacok és a civil társadalom – számára is nagy jelentőséggel bírnak. Az egyik legszélesebb körben használt beszámolási sztenderdként az új kiigazítások ezért nagyon jelentősek.
Mi az új a GRI-szabványokban?
2021 október 5-én jelentek meg a várva várt felülvizsgált GRI szabványok. Ez a legjelentősebb módosítás azóta, hogy a GRI 2016-ban az iránymutatás nyújtásáról áttért a szabványok meghatározására.
Az előretekintő megközelítés a legjobb előfeltételeket biztosítja a szervezetek számára, hogy megfeleljenek az olyan újonnan megjelenő szabályozási közzétételi követelményeknek, mint az EU vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelve (CSRD) és az IFRS vállalati értékelési sztenderdekre vonatkozó tervei.
A frissített GRI-standardok rendszerét mostantól három sorozatból álló, könnyen használható és moduláris készletként tervezték meg:
Az “egyetemes szabványok” – amelyeket most átdolgoztak, hogy a kormányközi elvárásokkal összhangban az emberi jogokról és a környezetvédelmi átvilágításról szóló jelentéstételt is tartalmazzák – minden szervezetre vonatkoznak;
Az új “ágazati szabványok” lehetővé teszik az ágazatspecifikus hatásokról való következetesebb jelentéstételt;
A “Tematikus sztenderdek” – amelyek az egyetemes sztenderdekhez igazodnak – felsorolják az adott témához kapcsolódó közzétételi kötelezettségeket.
A felülvizsgált egyetemes sztenderdek most már egyértelműbb követelményeket támasztanak a szervezetekkel szemben az átvilágítási folyamatok és a lényeges témák tekintetében, és koherensebben strukturálják a tartalmat, hogy lehetővé tegyék az átlátható jelentéstételt.
Az új ágazati sztenderdek lehetőséget nyújtanak a különböző ágazatok/ágazatok vállalatainak arra, hogy átfogóbb és informatívabb módon értsék meg lényeges témáikat. Emellett azt is szolgálják, hogy növeljék az adott iparág emberekre, gazdaságra és környezetre gyakorolt hatásának átláthatóságát. Összesen 40 ágazati szabványt tesznek közzé – korábban csak az olaj- és gázipari szabvány volt elérhető.
A Témakör-szabványok is frissültek, és a 200 (gazdasági), 300 (környezetvédelmi) és 400 (társadalmi) sorozat helyett most összesen 31 szabványra oszlanak. Ezek szolgálnak alapul a szervezetek számára, hogy információkat tegyenek közzé az adott lényeges témákról.
Mikor kell alkalmazni az új standardokat?
Azokra a szervezetekre, amelyek a GRI szerint kívánnak jelentést tenni, az új standardok 2023. január 1-jén vagy azt követően lépnek hatályba. Alkalmazásuk ettől az időponttól kezdve lesz kötelező, de már előtte is ajánlott.
Ha segítségre van szükséged abban, hogy felkészítsd vállalatodat az új kritériumok bevezetésére, szívesen állunk rendelkezésedre szakértelmünkkel.
