FAQ
Gyakran ismételt kérdések a lényegességi elemzésről
Már tisztában vagyok a lényeges fenntarthatósági témáimmal. Ennek ellenére el kell végeznem a kettős lényegességi elemzést?
Ez függ a múltbeli elemzések alapján megállapított lényeges témáktól is. Két átfogó és fontos oka van azonban annak, hogy egy vállalatnak miért előnyösnaprakész lényegességi elemzéssel rendelkeznie. Az első: a lényegességi elemzés korai figyelmeztető rendszernek tekinthető, amely időben felhívja a figyelmet a lehetőségekre és a kockázatokra. A jogi követelmények, a társadalmi változások és a gazdasági tendenciák – mindezek és még sok egyéb szempont is hatással lehet azokra a körülményekre, amelyekben egy vállalat működik. A mai világ dinamikája a prioritások gyors változásához vezet, ezért rövid időn belül új témák merülhetnek fel és válhatnak lényegessé egy vállalat számára és ezt a tudáselőnyt nem szabad kihagyni.
Másodszor, ha vállalata a CSRD hatálya alá tartozik, a kettős lényegességi elemzésnek meg kell felelnie az ESRS követelményeinek, ami lehetővé teszi a CSRD megfelelést. Mivel a nem pénzügyi beszámoló részeként nyilvánosságra hozott fenntarthatósági információkat külső könyvvizsgálatnak vetik alá, itt is felmerül a kérdés, hogy az információk jelenlegi állapota hiteles-e a könyvvizsgáló számára. Továbbá a lényegességi elemzés eredményei képezik az ESRS szabványok alkalmazásának alapját. Végül, a vállalatra gyakorolt külső hatások jelentőségének rendszeres felülvizsgálata a CSRD kellő gondosságának kérdéskörébe tartozik.
Lényegességi elemzés és kockázatkezelés: Hogyan függ össze a kettő?
Stratégiai előnyökre tehet szert, ha megérti és végrehajtja a kettős lényegességi elemzést a kockázatkezelés összefüggésében. A kockázatkezelés a vállalat gazdasági sikerét és jövőjét fenyegető potenciális kockázatok azonosításával, elemzésével és mérséklésével foglalkozik. A tipikus kockázatok pénzügyi, működési és reputációs jellegűek. A megfelelésikockázatok is befolyásolhatják a vállalkozását és üzleti tevékenységét. A kockázatkezelés lehetővé teszi, hogy stratégiákat alakítson ki és hajtson végre a hatások kezelésére vagy minimalizálására.
A kettős lényegességi elemzés esszenciája részben az átláthatóság megteremtésében és a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatok kezelésének megalapozásában rejlik. Így a kettős lényegességi elemzés keretében átfedések vannak a meglévő kockázatkezelés és a pénzügyi lényegességközött. Támogatjuk ügyfeleinket a két megközelítés közötti szinergiák megteremtésében, például figyelembe vesszük az ESG-vel kapcsolatos kockázatok jövőbeli integrálását a vállalatok meglévő kockázatkezelési irányítási rendszerébe.
Milyen kihívásokkal jár a fenntarthatósággal kapcsolatos kettős lényegességi elemzés?
A kettős lényegességi elemzés számos kihívást rejt magában, amelyeket az egész folyamat sikere érdekében kezelni kell. Egyrészt megfigyelhető, hogy a vállalatok gyakran csak a minimum elvárást teljesítik ahelyett, hogy felismernék a szabályozás stratégiai jelentőségét. Ennek eredményeképp a kettős lényegességi elemzés gyakran túl kevés figyelmet és erőforrást kap. Ez különösen akkor igaz, ha hiányzik a felsővezetés támogatása. Másrészt a mélyreható elemzés és az érdekelt felekkel folytatott párbeszédek időigényesek, megterhelőek és költségesek lehetnek. Ilyen helyzetekben a jó előkészítés és az egyéni megoldások segítenek.
Hogyan lehet biztosítani, hogy a folyamatot úgy hajtsam végre, hogy az megfeleljen a lényegességi elemzés elvárásainak?
A CSRD jelentésekben nyilvánosságra hozott információk külső könyvvizsgálatra kötelezettek. Ez magában foglalja a lényegességi elemzés végrehajtásának és eredményeinek dokumentálását is. Az EFRAG lényegességi értékelésre vonatkozó végrehajtási útmutatójának követése az első fontos lépés. Ezen túlmenően javasoljuk, hogy a lényegességi elemzést olyan eszköznek tekintse, amely garantálja az átláthatóságot, és olyan információkat szolgál, amelyek a jövőben pozitívan és negatívan is befolyásolhatják a vállalata üzleti tevékenységét. Jelentősége miatt javasoljuk, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű erőforrásokat allokáljon, és intenzíven összpontosítson a folyamatra. Ez automatikusan tükröződni fog a külső könyvvizsgálat által is megkövetelt minőségi szempontokban. A tapasztalatok azt is mutatják, hogy a könyvvizsgálókkal folytatott proaktív párbeszéd segít a kérdések tisztázásában. A külső szakértői tanácsadása végrehajtás és a dokumentáció minőségét erősíti, ami szintén támogatja a követelmények teljesítését.
Lényegesség elemzés GRI vagy CSRD: Mi a különbség?
A CSRD egy jogilag kötelező érvényű uniós irányelv, míg a GRI önkéntes, bár széles körben (nemzetközileg) elterjedt fenntarthatósági jelentéstételi szabványrendszer. A GRI még dolgozik a frissítéseken, de feltételezhető, hogy a GRI-szabványok veszíteni fognak jelentőségükből az EU-ban, különösen mivel a CSRD és az ESRS szabványcsomag részben a GRI-n alapul. Ha egy vállalat már a GRI-vel összhangban állította össze fenntarthatósági jelentéstételét, az bizonyos mértékig a fenntarthatósági információk közzétételének minőségét jelzi és jó kiindulópontot jelent a CSRD-nak való megfelelésre való törekvéshez.
A lényegességi elemzés gyakorisága: Milyen gyakran kell megismételni a folyamatot?
Nincsenek pontos előírások arra vonatkozóan, hogy a CSRD megfeleléshez milyen gyakran kell kettős lényegességi elemzést végezni, a célszerűség elve érvényesül. Az eddig (pl. a GRI jelentésírás keretében) alkalmazott gyakorlat azt mutatja, hogy átlagosan kétéves ciklusban gondolkodnak a vállalatok, de vannak olyanok is, amelyek az éves elemzést részesítik előnyben, vagy akár évente váltogatják az újraértékelést és a mélyebb elemzési folyamatot. Végső soron a könyvvizsgáló számára elfogadható jelentéstétel és a vállalati átvilágításnak való megfelelés az irányadó.
A dinamikus lényegesség gondolatát úgy kell értelmezni, mint egy hasznos kitekintést a jövőbe: minél rendszeresebben foglalkozik vele a vállalat, annál közelebb kerül azokhoz a témákhoz, amelyek kockázattá, esetleg pénzügyi kockázattá vagy olyan üzleti lehetőséggé fejlődhetnek, amelyet nem akar elszalasztani. Azokat az ESG-témákat, amelyek ma még nem relevánsak egy vállalat számára, de a jövőben lehetőséget vagy kockázatot jelenthetnek, proaktívan és aktívan lehet kezelni egy rendszeresen végzett lényegességi elemzéssel. Ez időt ad a szükséges struktúrák és erőforrások kiépítésére, valamint az ésszerű stratégiák mérlegelésére a reaktív cselekvés helyett. Ily módon Ön és cége egy lépéssel előrébb járhat, és az átvilágítási követelményeket is részben lefedheti. Lényegében, a rendszeres kettős lényegességi elemzés értékes az üzleti modell stabilitása szempontjából.
Az ESRS E1 (klímaváltozás) lényeges minden vállalat számára?
Nem, az ún. ESRS E1 klímaváltozás tematikus szabvány nem kötelező a minden vállalat számára. Az ESRS szabványok korábbi tervezete kötelezőként jelölte meg az éghajlatváltozásra vonatkozó szabványt, a végleges változat azonban a lényegességi elemzést a lényeges témák meghatározásának eszközeként határozza meg. Ezért a vállalat lényegességi elemzésének eredményétől függ, hogy a klímaváltozáslényeges-e számára vagy sem. Azonban csak kivételes esetekben -ha egyáltalán – lehet alátámasztani, hogy az éghajlatváltozás bármely vállalat számára nem lényeges sem a hatások, sem pénzügyi szempontból.
Példaként, az éghajlatváltozás okozta átmeneti és fizikai kockázatok negatív pénzügyi hatással lehetnek az üzleti sikerre. Másrészt viszont az vállalatspecifikus klímakockázatok időben történő kezelése korábban elképzelhetetlen üzleti lehetőségekhez vezethet.
