A környezetvédelmi tervfejezet az építési engedély iránti kérelmek, illetve a telepengedély iránti kérelmek egyik kötelező melléklete, melynek fő célja a feltételezhető környezetvédelmi hatások részletes ismertetése. Elkészítése létfontosságú lehet, hiszen enélkül akár hónapokkal is eltolódhat az építési engedély kézhezvétele, sőt a beruházás meghiúsulhat. A környezetvédelmi tervfejezetek rendkívül változó kiterjedésűek lehetnek a tervezett ipari tevékenység és környezeti kockázatának függvényében. A dokumentum részletesen tárgyalja a tervezett beruházás és tevékenység környezetbe történő, várható kibocsátásait a környezetvédelem olyan területein, mint zajvédelem, levegőtisztaság-védelem és hulladékgazdálkodás. A tervfejezet elemei a következők:
A tervfejezetben a fentieken túl célszerű részletesen bemutatni a tervezett tevékenység különböző környezeti elemekre (pl. víz, felszín alatti vizek, levegő, talaj és hulladékképződés) gyakorolt várható jövőbeni hatásait, illetve a jelenlegi környezeti alapállapotot. A dokumentumban ismertetni kell a környezetre hatást gyakorló technológiát is és megbecsülni, jellemezni a környezetre várhatóan gyakorolt hatások jellemzőit, számított hatásterületeit.
A dokumentumnak a Magyar Mérnöki Kamara által kiadott javasolt tartalmi követelmények szerint magában kell foglalnia a következőket:
A fentieken túl, amennyiben a tervezett tevékenység nem éri el a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti határértékeket, abban az esetben a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatához csatolni szükséges 13. számú melléklet szerinti adatlapot.
A Magyar Mérnöki Kamara által kiadott javaslat szerint környezetvédelmi tervfejezetnek magában kell foglalnia a terület alapállapotát az éghajlat, domborzat, földtan, talajtan és felszín alatti víz vonatkozásában. Ennek során a terület és környezetének domborzati, éghajlati, föld- és víztani körülményeinek bemutatása mellett ismertetésre kerül a települési környezet bemutatása is, mely a telephely szűk környezetében helyezkedő ingatlanokat és infrastruktúrát foglalja magában. A dokumentáció tartalmazza a levegőtisztaság-védelmi és zajvédelmi alapállapotot, mely elsősorban a területen lévő forgalomból származó légszennyezettséget és zajterhelést jelenti. Bemutatásra kerül a területre jellemző levegő háttérszennyezettség és határértékek, ezáltal a terhelhetőség (szén-monoxid, nitrogén-oxidok, szilárd anyag és kén-dioxid vonatkozásában), valamint a területre jellemző általános zajterheltség, mely az alapforgalomból, vagy a környező területen elhelyezkedő üzemi létesítményekből származhat. Utóbbi okán ismertetésre kerülnek a területre jellemző alapforgalmi adatok is és a kivitelezés és üzemelés során keletkező várható forgalom. A környezetvédelmi tervfejezet ezen része kitér a terület felszín alatti környezeti elemeinek érzékenységére és tájvédelmi elemeire is, amennyiben az releváns.
A tervfejezet ezen része a létesítmény környezeti hatásait foglalja össze a kivitelezés, üzemelés és felszámolás időszakában. Ide tartozik a levegőtisztaság-védelem, mely az esetleges levegőszennyező pontforrásokat és azok emissziós értékeit, levegőtisztaság-védelmi hatásterületét, a kivitelezés szakaszában generálódó közlekedési emissziót és annak hatásait mutatja be levegőtisztaság-védelmi vonatkozásban, valamint a beruházás felszíni és felszín alatti vízre gyakorolt környezeti hatásait, a hulladékgazdálkodás menetét és eszközeit, továbbá a zajkibocsátás környezeti hatásait ismerteti, magában foglalva a zajhatásokat és hatásterületeket a kivitelezés és üzemelés időszakában, illetve a távlati időszakban, melyek az építkezésből, és az üzemelésből, illetve a generálódó forgalomból adódnak. Ezen fejezet célja, hogy bemutassa, a tevékenység a kormányrendeletekben megadott betartandó határértékeknek megfelel, illetve, ha a számítások alapján a határérték túllépése feltételezhető, a szaktervezők bevonásával meghatározásra kerül a hatások csökkentésének lehetséges módja és mértéke. Ebben az esetben a javasolt intézkedések is ismertetésre kerülnek a környezetvédelmi tervfejezetben (pl. zajcsillapítás, zajvédőfal, leválasztó berendezés stb.)
Magyarországon így mintegy 60 szakértő támogatja majd a vállalatokat a környezetvédelemmel, fenntarthatósággal és a klímaváltozással kapcsolatos kérdések teljes körű kezelésében.
Március 19-én az Európai Parlament jogi bizottsága (EP JURI) megszavazta a vállalati fenntarthatósági átvilágításra vonatkozó ún. CSDDD irányelv-tervezetet.
2023 decemberében előzetes megállapodást ért el az Európai Parlament és a Tanács a CSDDD irányelv-tervezet rendelkezéseiről. Az uniós irányelv célja a munkafeltételek javítása a vállalati értékláncok mentén azáltal, hogy felelősséget ró a vállalatokra az emberi jogokra gyakorolt jelenlegi és potenciális negatív hatások kapcsán.
Töltse ki az űrlapot, hogy értesüljön szakmai eseményeinkről, online előadásainkról és iparági híreinkről.
Töltse ki az alábbi űrlapot, és csapatunk örömmel segít kérdései, észrevételei kapcsán.