ÜHG leltár

Az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) kibocsátásának nyomon követése a törvényi megfelelés mellett egy hasznos eszköz is lehet a vállalat számára ahhoz, hogy feltárja a kibocsátási forrópontokat és azokra a területekre fókuszálja a kibocsátás-csökkentési erőfeszítéseit, ahol valóban nagy megtérülésre számíthat.

Az ÜHG leltár és az ÜHG jelentés elkészítéséhez hasznos segítséget nyújtanak a WRI-WBCSD Greenhouse Gas Protocol szabványai, amelyek segítségével a vállalat egész működésével, a vállalat egy-egy termékével, szolgáltatásával vagy projektjével, de akár a vállalat teljes ellátási láncával kapcsolatos kibocsátások is nyilvántarthatóak.

A GHG Protocol három kategóriára bontja a vállalat ÜHG kibocsátásait:

Scope 1: Közvetlen kibocsátások
A vállalat tulajdonában lévő épületek, gyárak, autók működtetése során keletkező kibocsátások.

Scope 2: Közvetett kibocsátások
A vállalat által megvásárolt energia, hő, gőz előállítása és szállítása során keletkező kibocsátások.

Scope 3: Egyéb közvetett kibocsátások
Olyan forrásokból származó kibocsátások, amelyek nem a vállalat tulajdonában vagy irányítása alatt állnak, ám amelyek a vállalati működés következtében keletkeztek. Ilyenek például a termék felhasználása során és használata után, vagy az üzleti utak és a munkatársak közlekedése miatt keletkezett kibocsátások.

Az alábbi ábra jól szemlélteti a fenti kategóriákat.


1. Forrás: GHG Protocol Corporate Value Chain (Scope 3) Accounting and Reporting Standard

A kibocsátások nyilvántartása a fenti három kategória szerint kiemelten javasolt azoknak a vállalatoknak, amelyek a Global Reporting Initiative (GRI) szerint készítenek jelentést a teljesítményükről, hiszen az új generációs G4 szabvány adoptálta a fenti rendszert. A várhatóan 2013 májusában útjára induló G4-es útmutató mindhárom kategóriájú kibocsátást (Scope 1, 2, 3) kötelezően jelentendőnek tartja (EN16, EN17 és EN18-as kategóriák) ahhoz, hogy a jelentés a G4-es irányelvek szerint „megfelelőnek” tekinthető legyen, amennyiben a vállalat számára a klímaváltozás lényeges ügyként értékelt.

A vállalatok kibocsátásait nyilvántartó, és egyre fontosabbá váló Carbon Disclosure Project a jövőben szintén a fenti rendszer szerint alakítja át kérdőíveit, amelyen keresztül a cégek – köztük már néhány magyarországi nagyvállalat is - önkéntesen jelentést tehetnek kibocsátásukról.

Az ellátói láncból származó kibocsátások jelentősége

A Scope 3-as kategóriájú kibocsátások a vállalatok nagy része számára a működéssel kapcsolatos összes kibocsátás jelentős hányadáért felelősek. A GHG Protocol szabványának tesztidőszakában kiderült, hogy a vállalatok kibocsátásának átlagosan 79%-a volt az a szén-dioxid kibocsátás mennyiség, amely a Scope 3-as kategóriába sorolható.

A Scope 3-as kategóriájú kibocsátásokkal kapcsolatos kockázatok:


Forrás: GHG Protocol Scope 3 Standard Training, 2013

A Scope 3-as kategóriájú kibocsátásokkal kapcsolatos lehetőségek:


A GHG Protocol szabványa 15 kategóriára osztja a Scope 3-as kibocsátásokat:


Upstream kibocsátásokDownstream kibocsátások

A Scope 3-as leltár- és jelentéskészítés lépései:



Manapság igen fontos, hogy a cégvezetők felmérjék a klímaváltozás lehetséges hatásait saját vállalatukra. Az ÜHG leltár elkészítése, beleértve az ellátói láncban keletkező kibocsátásokat is, egy hatékony módszer arra, hogy a vállalatok felkészülhessenek a változó világban rejlő kockázatokra és a lehetőségekre egyaránt.

Munkatársaink örömmel állnak rendelkezésére a fenti szabványok alkalmazásában, az ÜHG nyilvántartás és az ÜHG jelentés elkészítésében, illetve a 2013. január 1-ével életbe lépő új,2012. évi CCXVII. törvény értelmezésében.



Kapcsolódó szolgáltatások
» Nyomonkövetési terv készítése
» Klímavédelem
» Vállalati felelősségvállalás (CSR)
» Fenntarthatósági management rendszer
» Fenntarthatósági jelentés
» Környezetvédelmi szoftver
» Környezetirányítás