Katasztrófavédelem

SEVESO szabályozás változása


Jelentősen kibővült 2012-től a SEVESO szabályozással érintett üzemek köre.


2012 január 1-én lép hatályba a korábbi katasztrófavédelmi törvényt (1999. évi LXXIV. trv) hatályon kívül helyező, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény.


Az új törvény és a vele egyszerre hatályba lépő veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X.20.) kormányrendelet. - számos intézkedés mellett - bevezeti a küszöbérték alatti üzem definícióját.


A katasztrófavédelemről szóló törvény 4. § 14. pontja alapján: "Küszöbérték alatti üzem: egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület, ahol e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti alsó küszöbérték negyedét meghaladó, de az alsó küszöbértéket el nem érő mennyiségben veszélyes anyag van jelen, valamint a külön jogszabályban meghatározott, kiemelten kezelendő létesítmények."


A küszöbérték alatti üzemek katasztrófavédelmi engedély birtokában üzemelhetnek, amelyet a katasztrófavédelmi hivataltól kell kérni. A katasztrófavédelmi engedély kérelemhez be kell nyújtani az üzemazonosítási adatlapokat, amely alapján a hatóság eldönti szükséges-e az üzemnek súlyos káresemény elhárítási tervet készítenie.


A kötelezettség a végrehajtási rendelet 1. sz. "üzemazonosítás" c. mellékletében szereplő számítással, az üzemben tárolt veszélyes anyagok minősége (biztonsági adatlap) és a tárolt mennyiség alapján állapítható meg. A terv készítése alól mentesül az üzem, ha nem használ a rendelet 34. § (1) ban meghatározott anyagokat. A mentesség függ más hatásviselők távolságától és az alkalmazottak létszámától is.


A mentesség kritériumai:
a) amennyiben a veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítménytől számítva
aa) a lakóövezet, üdülőövezet, közintézmények, tömegtartózkodásra szolgáló építmények távolsága nagyobb, mint 300 méter,
ab) a munkahelyek, más egyéb üzemek, irodaházak, stb. távolsága nagyobb, mint 200 méter,
ac) veszélyes anyaggal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem távolsága nagyobb, mint 100 méter és
b) az üzem saját munkavállalóinak és az üzem területén rendszeresen vagy állandóan tartózkodó munkavállalók száma 30 főnél kevesebb.
- emberi életet veszélyeztető tűz- és robbanási hatás mértéke az üzem határánál hőhatás esetén 4 kW/m2 és túlnyomás esetében 10 kPa értéket nem haladja meg.

Engedélyeztetés új létesítmények esetében:
Új létesítmények esetében az építési engedély, vagy használatbavételi engedély kiadásának feltétele a katasztrófavédelmi engedély megléte annak függvényében, hogy az eljárás mely stádiumában lép hatályba az új katasztrófavédelmi rendelet.


Jogkövetkezmények:
katasztrófavédelmi bírság részletes szabályairól, a katasztrófavédelmi hozzájárulás befizetéséről és visszatérítéséről szóló 208/2011. (X.12.) kormányrendelet alapján az üzemazonosítási kötelezettség elmulasztása 2.000.000 forint bírságot is vonhat maga után.


Katasztrófavédelmi hozzájárulás:

Az országgyűlés 2012 júniusában a katasztrófavédelmi törvény összes katasztrófavédelmi hozzájárulással kapcsolatos rendelkezését hatályon kívül helyezte. Az indoklás szerint a hozzájárulás mértékének meghatározása sok esetben teljesen lehetetlen volt, így az jelentős többletköltséget jelentett a fizetésre kötelezetteknek.


Az eredetileg elfogadott törvény szerint üzemelő kötelezetteknek katasztrófavédelmi hozzájárulást kellett volna fizetniük, amelynek összege a veszélyes tevékenységgel összefüggésben keletkezett - a jövedéki adó és az energiaadó összegével csökkentett - éves nettó árbevételének 0,1%-a. Ha azonban a veszélyes tevékenységgel összefüggésben keletkezett árbevétel nem volt kimutatható, akkor az adó alapja a hozzájárulást fizető társaság teljes nettó árbevétele volt.


Hivatkozás: