Jogszabályváltozások 2017-2018: Összefoglalás és előrejelzés

2017 összegzés

2017 január elsejével majdnem minden környezet-, munkavédelmet és energetikát érintő jogszabály változott. Ennek elsősorban a 2016 végén bejelentett újabb hatósági székhelyek és jogkörök változása volt az oka, de bekerültek olyan tartalmi követelmények is az EHS és energetika területekre, melyek a termelő és szolgáltató cégek jogszabályi megfelelését jelentősen befolyásolja. Az évben több környezetvédelmi engedélyeztetést is érintő változás lett kihirdetve, melyek 2018-as évtől lépnek hatályba.


Jogszabályváltozások terülte szerinti eloszlása 2017

A hatósági ügyintézésben technikai változás, hogy 2017 január 1-től 19 hatóság van hivatalban, megyei illetékességű járási szinten az első fokú környezetvédelmi feladatok ellátására. A Pest megyei hivatalhoz kerül a másodfokú ügyintézés országos szinten. A környezetvédelmi laboratóriumok helyzete változatlan marad.

A környezetvédelmi változások között jelentős változás, hogy a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló rendelet bővült a bűz és harmonizált szabvány fogalmakkal. Változott a levegőterheltségi szint mérésének szabályozása, a kibocsátások mérésének követelményei, diffúz források vizsgálata, típusjóváhagyás fejezetek és a mellékletekben közölt eljárások módja jelentősen módosult.

Új jogszabályokként jelent meg a 2/2017. (II. 16.) MEKH rendelet a nagyvállalatok és az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetek energiafelhasználásának mértékére, valamint energia megtakarítására vonatkozó adatszolgáltatás rendjéről. A jogszabály az említett energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (Ehat.) 22/C. §-a szerinti adatszolgáltatás teljesítését szabályozza.

Új energetikai jogszabály az 1/2017. (II. 16.) MEKH rendelet az energetikai auditorok és az energetikai auditáló szervezetek adatszolgáltatásáról, valamint a közreműködő szervezetek éves jelentéstételi kötelezettségéről. A jogszabály az energetikai auditálás adatszolgáltatását szabályozza.

Szintén új rendelet a témában a 279/2017. (IX. 22.) Korm. rendelet a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók fenntarthatósági követelményeiről és igazolásáról. A rendelet hatálya alá a biomassza/bioüzemanyag-kereskedők, - feldolgozók, - forgalmazók esnek.

Júliusban változott a 2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról. Módosult a nagyvállalat fogalma, valamint az energetikai auditálási kötelezettségének fejezete. Ha a nagyvállalat energetikai alapállapot felmérése során megállapították, hogy valamely auditálandó részterület a tárgyévet megelőző 3 év átlagában az éves energiafelhasználása az összes éves energiafelhasználás 10 százalékát nem éri el, a részterület mentesül a kötelező auditálás alól. Ezen kívül az önmagában kis- és középvállalkozásnak minősülő cégnek, ha az auditálás évét megelőző 3 évben az átlagos éves összes energiafogyasztása nem éri el a 3 GWh-t, nem kell kötelező energetikai auditálást lefolytatnia.

Új Energiahatékonyságot célzó jogszabály jelent meg a 176/2017. (VII. 4.) Korm. rendelet az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól.

A rendelet a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szerinti társaságiadó-kedvezmény igénylésének, igénybevételének, az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházási minőség igazolásának és az adózó adatszolgáltatási kötelezettségének feltételeire terjed ki.

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházási minőség igazolását a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által vezetett névjegyzékben szereplő energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet állítja ki az adózó kérelmére.


Az energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet a beruházás üzembe helyezését követően készíti el és adja át az adózó számára a beruházással érintett műszaki rendszerre vonatkozó energetikai auditot, ami tartalmazza a kiinduló állapot energetikai felmérését és a beruházás üzembe helyezésével elért energiamegtakarításnak a (2) bekezdés szerinti módszer felhasználásával, a beruházás üzembe helyezését követően mért, vagy egyedi mérési adatok alapján kiszámított vagy becsült értékeit.

Jogszabályváltozások statisztikája 2017

2018 előrejelzés

  1. december 19-től lesz hatályos, de relevánsan 2018-ban lesz érezhető az 53/2017. (X. 18.) FM rendelet a 140 k kWth és annál nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb teljes névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről szóló rendelet változása.

A rendelet:

- az azonos című 23/2001. (XI. 13.) KöM rendeletet,

- a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb bemenő hőteljesítményű, helyhez kötött gázturbinák légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 7/1999. (VII. 21.) KöM rendeletet,

- a helyhez kötött földgázüzemű gázmotorok technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 32/1993. (XII. 23.) KTM rendeletet foglalja egy jogszabályba és helyezi hatályon kívül.

A tartalom jelentősen változott a hatályon kívül helyezett jogszabályokhoz képest:

  • A tüzelőberendezések időszakos mérési gyakorisága a tüzelőberendezések típusaiként meg lettek határozva 1-5 éves intervallumon belül.
  • A kibocsátási határértékek jelentősen változtak a bemenő hőteljesítmények és tüzelőberendezések kategóriájának figyelembe vételével.
  • A mérési adatokat és a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet § (1) bekezdése szerinti üzemnaplót 6 évig kell megőrizni stb.

Beruházóknak, környezetvédelmi engedélyeztetésre kötelezetteknek jelentős változás, hogy 2018. január elsejétől jelentősen változik az 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól. Új kötelezettségként jelent meg az évben a Központi Statisztikai Hivatal részére történő általános adatszolgáltatás az Stt. (a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény) 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban rögzítve.

2018-tól változnak a főbb környezetvédelmi engedélyeztetési eljárások hatósági ügyintézési ideje:

  • az előzetes vizsgálati eljárás hatósági ügyintézési határideje 30-ról 45 napra, közmeghallgatás esetén 45-ről 60 napra, indokolt esetben az intervallum meghosszabbításának lehetőségével;
  • kibővül a környezetvédelmi engedély megszerzésére, valamint a működési engedély kiadására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 70-ről 105 napra;
  • az egységes környezethasználati engedély felülvizsgálatára irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 45-ről 65 napra bővül;
  • a rendeletében meghatározott összevont eljárásban az ügyintézési határidő 3 hónapról 130 napra nő.
  • kármentesítési eljárás során a kivizsgálást a lehető leghamarabb meg kell kezdeni és 70-ről 90 napon belül le kell folytatni, valamint a kármentesítési eljárás során a környezetvédelmi hatóság 45-ről 60 napon belül dönt és hoz határozatot;

 

 

Új jogszabályi tartalom még a törvényben:

  • Az e törvényben szabályozott közigazgatási hatósági ügyekben hiánypótlásra felhívásnak legfeljebb két ízben van helye. A vízvédelmi hatósági eljárásban a kérelem, a hiánypótlás, és az ügyfél által tett nyilatkozat csak írásban terjeszthető elő.
  • Azonnali eljárási cselekmény érdekében a helyszíni szemle környezetvédelmi okból a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtartható. A nyilvánosság tájékoztatásának, továbbá véleményének megismerése érdekében közmeghallgatást kell tartani a rendelet szabályai szerint.
  • Ha az eljárásban legalább ötven ügyfél érintett, továbbá ha e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet előírja, a határozatot - a kérelmező ügyfél kivételével - hirdetmény útján kell közölni. A határozat hivatalból a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok sérelmével is módosítható vagy visszavonható, illetve a szakhatóság az eljárt hatóságnál a kiadott határozat módosítását vagy visszavonását kezdeményezheti, ha a közérdek érvényre juttatása érdekében azt környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási, illetve közegészségügyi vagy talajvédelmi szempontok szükségessé teszik.
  • Szennyezőanyag-elhelyezés, bevezetés, vagy ezzel járó tevékenység engedélyezése során, ha a tevékenységet nem a vízvédelemi hatóság engedélyezi, a vízvédelmi hatóságot az eljárásba szakhatóságként be kell vonni.
  • A környezetvédelmi bírságot kiszabó határozatot megtámadó keresetlevélnek a végrehajtásra halasztó hatálya van.

Környezetvédelmi bírság kezelése szintén változott:

  • A hatóság - az ott meghatározott feltételekkel - bírság kiszabása helyett felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és megfelelő határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel kötelezze a jogsértő állapot megszüntetésére.

Ha a bekezdésben foglalt feltétel nem áll fenn vagy a felhívásban foglalt határidő eredménytelenül telt el, a hatóság új eljárás keretében bírságot szab ki.

  • Nem indítható környezetvédelmi bírság kiszabására eljárás, ha a jogsértő magatartásnak a bírság kiszabására jogosult hatóság tudomására jutásától számított egy év, vagy az elkövetéstől számított öt év eltelt. Az ötéves határidő kezdőnapja
  1. a) az a nap, amikor a jogsértő magatartás megvalósul,
  2. b) jogellenes állapot fenntartása esetén az a nap, amikor ez az állapot megszűnik.

Ha az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdés szerinti egyéves határidő a hatóság számára újrakezdődik

  1. a) ha a bíróság a hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezi,
  2. b) ha a felügyeleti szerv a hatóságot új eljárás lefolytatására utasítja.

  

Javasoljuk, hogy a felsorolt nagyobb változások relevanciáját minden esetben vizsgálják meg cégük esetében a hatósági bírságok, elmarasztalások elkerülése végett!

 

Tanácsadásért keresse szakértőinket bizalommal!

 

Kapcsolat

FÖLDESI Marcella
Környezetvédelmi tanácsadó
foldesi.m@denkstatt.hu

Mobil: +36 70 395 7772

Kapcsolódó szolgáltatások: