Fenntarthatósági megatrendek

A KMPG 2012-ben nyilvánosságra hozott kutatási eredményei szerint 10 olyan globális megatrend van folyamatban jelenleg, amely jelentős hatással van a vállalatok növekedési lehetőségeire.

A "Várd a Váratlant: Vállalkozásépítés egy változó világban" című kiadvány olyan témákat vesz górcső alá, mint a klímaváltozás, az energia- és vízkészletek, illetve a népességnövekedés; és azt vizsgálja, hogy ezek milyen hatással lehetnek az vállalkozásokra és a különböző iparágakra. A klímaváltozás kiszámíthatatlan hatásai elsősorban a fizikai eszközöket és a beszállítói láncot érintik majd. A gazdasági növekedés és a fogyasztási súlypontok áthelyeződése a természeti erőforrásokra és az infrastruktúrára helyez nyomást. Mindezek pedig várhatóan szigorúbb és összetettebb szabályozásokhoz vezetnek.

A tanulmányban az is kiszámításra került, hogy milyen árral járnak e változások az üzleti világ számára. A KMPG jelentése szerint a külső környezeti költségek (externáliák) - amelyek manapság sokszor nem kerülnek bemutatásra a pénzügyi jelentésekben -, 11 kulcsfontosságú ipari szektorban 566-ról 846 milliárd USD-ra növekedtek 2002 és 2010 között. Átlagosan pedig 14 évente kétszereződnek meg a vállalati működéssel járó külső környezeti költségek. A kutatás szerint, ha a vállalatoknak ki kellene fizetnie az egész környezeti kárt, amelyet a működésükkel okoznak, átlagosan 41 centet veszítenének el minden megkeresett 1 dollár bevételen.

A dokumentum arra szólítja fel az üzleti élet szereplőit és a politikai döntéshozókat, hogy a jövőben több energiát fordítsanak a megatrendekkel kapcsolatos kockázatok elkerülésére, illetve használják ki jobban a bennük rejlő lehetőségeket.

Lássuk tehát a 10 globális megatrendet, amely az elkövetkező két évtizedben befolyásolhatja az üzleti működést:

1) Klímaváltozás: Ez az a trend, amely valószínűleg közvetlenül befolyásolja az összes többit. Az előrejelzések szerint a klímaváltozás miatt a vállalatok éves teljesítményében 1% lehet a veszteség akkor, ha elég korán megfelelően hatékony intézkedések kerülnek bevezetésre, de akár 5%-ra is emelkedhet akkor, ha a döntéshozók nem reagálnak kellő időben és hatékonysággal.

2) Energia és Olaj: A fosszilis tüzelőanyagok piaca a jövőben egyre kiszámíthatatlanabb lesz a növekvő globális energiaigény, a fogyasztás földrajzi súlypontjának áthelyeződése, a kínálattal és termeléssel kapcsolatos bizonytalanságok, továbbá a klímaváltozással kapcsolatos szabályozások növekvő száma miatt.

3) Nyersanyagok hiánya: A fejlődő országok gyors ütemű iparosodásával a nyersanyagok iránti globális kereslet drasztikusan növekedni fog az előrejelzések szerint. A vállalatoknak várhatóan növekvő kereskedelmi korlátozásokkal és intenzív globális versennyel kell szembe nézniük számtalan nyersanyaggal kapcsolatban, amelyek egyre kevésbé állnak majd rendelkezésre. A nyersanyag hiány mindemellett azonban lehetőségeket is teremt arra, hogy bizonyos anyagokat másikkal helyettesítsünk, illetve hogy a hulladékból visszanyerjünk nyersanyagokat.

4) Vízhiány: Az előrejelzések szerint 2030-ra a világ édesvíz iránti igénye 40%-kal fogja meghaladni a kínálatot. A vállalkozásokat a vízhiány mellett a vízminőség csökkenése, a víz árának fluktuációja, és a fentiekkel kapcsolatos reputációs kihívások is érinteni fogják.

5) Népességnövekedés: A világ népessége az előrejelzések szerint 2032-re 8,4 milliárdra nő. A növekvő népesség pedig intenzív nyomást gyakorol az ökoszisztémára és a természeti erőforrásokra, amelyek az élelmet, a vizet, az energiát és a nyersanyagokat adják. Mindez óriási kockázatokat hordoz magában egy vállalat számára, amellett, hogy a növekvő népesség igényeinek kielégítése számtalan lehetőséget is rejt: az értékesítés növelését, munkahelyteremtést, illetve innovációt a mezőgazdaság, közegészségügy, oktatás, technológia, pénzügyek és egészségügyi ellátás terén.

6) Jólét: a globális középosztályhoz tartozók száma (az OECD szerint olyan személyek, akik napi rendelkezésre álló jövedelme személyenként 10 és 100 USD között van) az előrejelzések szerint 172%-kal fog növekedni 2010 és 2030 között. A középosztály piacának kiszolgálása azonban óriási kihívást fog jelenteni a vállalatok számára egy olyan korban, amelyben a rendelkezésre álló erőforrások folyamatosan csökkennek, áruk pedig egyre kiszámíthatatlanabbá válik. Mindazok az előnyök, amelyet a vállalkozások az előző két évtizedben élvezhettek a fejlődő országokban az ?olcsó munkaerőnek? köszönhetően, valószínűleg szertefoszlanak majd a globális középosztály erősödésével.

7) Városiasodás: 2009 volt az első olyan év, amikor a Földön több ember lakott városokban, mint falvakban. 2030-ra az előrejelzések szerint a fejlődő régiók lakosságának nagy része, beleértve Ázsiát és Afrikát is, városokban fog élni: a népességnövekedés tehát a városokban fog végbemenni a következő 30 évben. Ezeknek városoknak kiterjedt infrastrukturális fejlesztésekre lesz szüksége számtalan területen, beleértve a víz- és energiaellátást, a közegészségügyet, a hulladékkezelést, a közlekedést, a közbiztonságot, illetve az internet- és mobiltelefon szolgáltatásokat.

8) Élelmiszer-biztonság: A következő két évtizedben a globális élelmiszertermelési rendszerekre nyomás nehezedik majd az olyan változások következtében, mint a népességnövekedés, a vízhiány és az erdőirtások. Az élelmiszerárak az előrejelzések szerint 70-90%-kal fognak növekedni 2030-ra. Azokban a régiókban, ahol nincs elegendő víz, a mezőgazdasági termelőknek előreláthatóan a fogyasztók mellett más, nagy vízigényű iparágakkal kell majd versengeniük, például a bányászattal vagy az elektromos iparral. Mindemellett lépésekre lesz szükség ahhoz, hogy az egyes régiókban jelen levő helyi élelmiszerhiány növekvő tendenciái visszafordításra kerüljenek (a krónikusan alultápláltak száma az 1990-es 842 millióról 2009-re egy milliárdra nőtt).

9) Ökoszisztémák pusztulása: Korábban az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség hanyatlásával kapcsolatban felmerülő kockázat elsősorban a hírnév sérülése volt a vállalatok számára. Mára, ahogy a globális ökoszisztéma egyre több jelét mutatja a hanyatlásnak, egyre több vállalat veszi észre, hogy működése milyen nagy mértékben függ az ökoszisztéma szolgáltatásaitól. A rendszer hanyatlása a természeti erőforrások csökkenéséhez, drágulásához és a biodiverzitás csökkenéséhez vezet. Mindemellett pedig hozzájárul a víz árának emelkedéséhez, illetve fokozza a károkat, amelyet az invazív fajok elterjedése okoz a mezőgazdaságban, a halászatban, az élelmiszertermelésben, a gyógyszeriparban és a turizmusban.

10) Erdőirtás: Az erdő nagy üzlet. A faipari termékek 2003 és 2007 között évi 100 milliárd USD-ral járultak hozzá a globális gazdasághoz, míg a nem faipari, de erdőből származó termékek (elsősorban élelmiszer) értékét 18,5 milliárd USD-ra becsülték 2005-ben. Mindezek ellenére az OECD szerint a világ erdővel borított területei 2005 és 2030 között 13%-kal csökkennek majd, elsősorban Ázsiában és Afrikában. A faipar és a hozzá kapcsolódó iparágak számára - például a pép- és papírgyártás -, kockázatot jelentenek azok a várható szabályozások, amelyek az erőirtás lassítását kívánják elősegíteni. E vállalatok a működésük fenntarthatóságának bizonyítására irányuló fogyasztói nyomással is szemben találhatják magukat. Azonban üzleti lehetőségek is kiemelkedhetnek azokból a piaci mechanizmusokból és gazdasági ösztönző intézkedésekből, amelyek célja az erdőirtás mértékének csökkentése.

Fontos, hogy a vállalatvezetők megértsék a fenti folyamatokat, felmérjék, hogy melyek lehetnek hatással saját cégük működésére, és stratégiákat alakítsanak ki a kockázatok kezelésére és a lehetőségek kiaknázására.

A teljes angol nyelvű tanulmány az alábbi linkeken ingyenesen hozzáférhető:

Az eredeti cikket a KMPG International publikálta, és az alábbi linken érhető el.

Fordítás: Varga Judit

Kapcsolódó termékek:
Fenntarthatósági management rendszer
Fenntartható termékek
Környezetirányítás